Furcsa, de ehhez azt kell először megvizsgálni, hogyan működnek a pénzügyi piacok. Az egyes eszközöknek az árát a kereslet és a kínálat határozza meg. Továbbá az eszközöket 2 kategóriába lehet besorolni. Vannak az úgynevezett biztonságos (risk off) eszközök , ezeket akkor részesítik előnyben a befektetők, amikor a piacon pesszimista hangulat uralkodik, valamint a kockázatos (risk on) eszközök, ezek iránt akkor nagyobb a kereslet, amikor a piacon optimista hangulat van. Tipikus biztonságos befektetésnek számít például az arany, kockázatosak pedig a részvények, de igazából egymáshoz viszonyítva lehet leginkább megmondani, hogy mi számít biztonságosnak és kockázatosnak. Nézzük a pénzpiacot, biztonságos devizának számít a japán jen, az amerikai dollár, és a svájci frank. Igen az a svájci frank, amiben fél Magyarország eladósodott. A többi deviza pedig kockázatosnak számít, természetesen ha a biztonságos vagy menedékdevizákhoz hasonlítjuk őket. Külföldi pénznemben hitelt felvenni egyet jelent árfolyamkockázatot vállalni, vagyis arra spekulálni, hogy a törlesztőrészlet lecsökken, ha meggyengül az a pénznem, amiben a hitelt felvettük. Árfolyamspekulációnál tulajdonképpen fogad az amber egy eseményre
Miért fuldoklik Magyarország a devizahitelben?
2012.05.12. 20:02 :: dzsejdzsej
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://philosophy.blog.hu/api/trackback/id/tr834504572
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.